1028 Budapest Kossuth L. u. 15-17. | Titkárság: 275-7935 | Tanári: 397-4468 |Gazdasági iroda: 275-7938

1924 augusztusában Rudolf Steiner Torquay-ban tartott előadássorozatot Nevelésművészet az ember-lényének megismeréséből címmel, hogy előkészítse az első angliai Waldorf-iskola létrejöttét.

Zárszavában a következőket mondta:

"Gondoljanak csak bele, milyen sok múlik azon, hogy az első kísérlet valóban sikerüljön is. Ha nem sikerül, akkor bizony sokat veszítünk, mert akkor az első kísérlet alapján fognak minden mást megítélni. És nagyon sok múlik azon, hogy úgy tegyük meg az első lépést, hogy a világ észrevegye: nem olyasvalami ez, ami absztrakt, dilettáns iskolai reformok származéka, nem is olyan, ami más egyéb módon laikus, hanem olyan dolog, ami valóban az ember-lény megragadásából indul ki, aminek azután pedagógiai művészetté kell válnia, s amit - sok minden más mellett - ez az oly nehéz helyzetben lévő mai civilizációnk megkövetel.

Ezekkel szerettem volna - reményeim szerint - jó kísérő gondolatokat adni önöknek az itteni antropozófiai módszerű iskola megalapításához."

Két évvel később, 1926-ban Rudolf Steiner szellemi támogatásával Nagy Emilné dr. Göllner Mária vezetésével Stuttgart, Hága és London után megalakult az első magyarországi Waldorf-iskola. A második világháború viharai elsöpörték a szabad iskolákat, így a Kissvábhegyi Waldorf Iskolát is, hiszen a hatalmát megerősítő diktatórikus rendszer károsnak ítélte a fiatalok szabad, önálló, ítéletalkotó személyiségének kibontakoztatását. Az egyén szabadságra nevelése Magyarország későbbi történelme során sem lett elfogadott pedagógiai elv.

A rendszerváltást követően vált újra lehetővé a szabad iskolaválasztás. Solymáron elindult az "első kísérlet", Közép-Kelet-Európa első Waldorf-iskolája, a mai Pesthidegkúti Waldorf Iskola. Ezt követően 24 további Waldorf-iskola és közel 50 óvodai csoport jött létre hazánkban.

A kezdeti ex lex állapotot 2000-től szakmai és jogi rendezési folyamat követte. A tantervet 2003 nyarán nyújtotta be a Magyar Waldorf Szövetség az Oktatási Minisztériumhoz, amelyet először ideiglenesen hagyták jóvá, majd néhány módosítás után 2006-ban történt meg a végleges elfogadás: A miniszter rendeletben kihirdette és közlönyben megjelentette a magyar Waldorf-iskolák kerettantervét, ami azt is jelenti, hogy az összes magyar iskola helyi tantervének elkészítéséhez forrásul szolgáló, ajánlott tanterv lett.

2003-ban az országgyűlés módosította a Közoktatási Törvényt. Elfogadásra került az a 131. §, amely az alternatív iskolák működését szabályozza. Ugyanekkor bevezették a kötelező szöveges értékelést, elfogadták a buktatás mellőzését a kisiskolás korban, és polémia zajlott a hétvégi házi feladatok megszüntetéséről is. A Waldorf-pedagógia egyévtizedes múltra visszatekintő értékei a közoktatás részévé váltak. Ezekben az években a minisztérium háttérintézetei kísérleti pedagógiai programokat készítettek az általános iskolák részére. Ezekben a tantervekben igyekeztek az alternatív iskolák jó gyakorlatait összegezni, így a Waldorf-íráselőkészítést, -írás- és olvasástanítást...

Az iskolabezárási hullám következményeként polgármesterek, önkormányzati képviselők, iskolaigazgatók keresték ez időben és azóta is a Magyar Waldorf Szövetséget, hogy segítse a település iskoláját a Waldorf-pedagógia megvalósításában. Ettől a lépéstől azt remélték, hogy a Waldorf-iskola elég vonzerő a szülők számára, hogy a felszámolásra ítélt iskolában megtarthassák a gyerekeket, és így megmeneküljön a bezárástól a falu vagy a kisváros egyetlen iskolája; ne kelljen a gyerekeket más községbe járatni, és ne kelljen a pedagógusokat elbocsátani. Hévíz, Parádsasvár, Gyulakeszi, Hollókő csak néhány név a komolyan érdeklődő települések közül. Derdák Tibor kezdeményezésére 2009 szeptemberében Waldorf-iskola indul Baranya megyében, Alsószentmártonban, amely az ország legnagyobb (1300 lakosú) homogén cigány települése. A falu lakosságának 35%-a gyermek. Ez az arány jelentősen eltér az országos arányoktól, hiszen a teljes hazai lakosságnak csak mintegy 16%-a kiskorú...

A kísérlet tehát 20 éve zajlik. Trencsényi László, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) Kerettantervi Bizottságának az elnöke egy nemrég lezajlott oktatáspolitikai fórumon kétségeit fejezte ki a Waldorf-iskola alternativitását illetően, hiszen mint mondta: a Waldorf-pedagógia világszerte 90 éve, Magyarországon 20 éve bizonyítottan a közoktatás része, mint elismert és elfogadott pedagógiai-nevelési módszer, ma már nem kísérlet...

Ennek ellenére a Waldorf-pedagógia a reformpedagógiai mozgalmakhoz tartozó alternatív oktatási módszer. Azonban minden más pedagógiai irányzattól megkülönbözteti a Waldorf-iskolát az a szellemi háttér, az antropozófiai antropológia, amelyből ez a módszer táplálkozik. A gyermekfejlődés különböző állomásainak ismerete lehetővé teszi, hogy a tananyagot ne célként vagy öncélként kezeljük, hanem lelki tápláléknak, amely segítségével adott életkorban válaszokat adhatunk a gyerekek lelki kérdéseire. Így a Waldorf-iskola nem csupán a "nagybetűs életre" nevel, hanem itt a gyerekek élhetik a saját 7, 10, 14 vagy 16 éves életüket. A tanterv segítségével figyelembe vesszük a gyerekfejlődés során kibomló képességeket, "időablakokat" (Zeitfenster - Reinhardt Wallmann), és ezekre építünk. A képességek kibontakoztatása a Waldorf-pedagógia alapvető célja, azaz hogy olyan kompetenciák birtokába juttassuk a gyerekeket, amelyek később az életben való beváláshoz szükségesek. Ehhez a Waldorf-pedagógia módszertani sajátosságait használjuk, elsősorban a gondolkodás, az érzés és az akarat hármasságának az egyensúlyát a tanítási folyamatokban. A valódi képességek kibontakoztatása persze nem ér véget a kulcskompetenciák, az alapvető tanulási képességek - olvasás, írás, számolás - megerősítésével, hiszen a kreativitás, a szociális kompetencia (empátia, team-munkában való részvétel képessége...) és a lelki rugalmasság is a Waldorf-iskolai tanulmányok során kibontakozó képességek lehetnek.

Az Amerikai Egyesült Államok munkaadói szövetsége 4 alapvető kritériumot határozott meg a munkavállalókkal szemben. Ezek a következők: kreativitás, szociális képesség, belső felelősség, tudatosság.

Mindebből világosan kitűnik, hogy a teljes emberi lény nevelése társadalmi-gazdasági érdekké vált.

A iskola életében most érkeztünk el egy olyan pontra, ahonnan már érdemesnek éreztük visszatekinteni a kezdetekre és az elmúlt évekre. Az iskola fennállásának 20. évét ünnepeljük 2009. május 11-15-ig.

Az Ünnepi Hét eseményeire szeretettel várjuk az iskolaközösséghez egykor és most tartozó családokat, a közösséget munkájukkal régebben vagy jelenleg támogató barátainkat, a Waldorf-pedagógiai iránt érdeklődőket, és reméljük, hogy a tartalmas programok mellett alkalmat találnak a közös találkozásokra és a beszélgetésekre is.

Kulcsár Gábor

(Megjelent az iskolai újság 2009 áprilisi számában)

Keresés

naptár

További olvasnivaló

  • Húsz év - emlékezések
    • Az első húsz év

      Egyszerűnek tűnő kéréssel fordult hozzám az iskolaújság szerkesztője. Azt kérte, hogy az egyik...

    • Szellemek és tudományok

      Az első emlékem, amely igaz, valójában még nem is a Waldorf-iskolához kötődik, egy nyári félelem,...

    • Emlékkép

      1989. szeptember 2-a, délután fél négy. A stuttgarti iskola színháztermében gyülekeznek az...

    • Interjú Krigovszki Annával

      A visszaemlékezések sorában Krigovszky Annával, iskolánk első osztálytanítójával beszélgettem....

    • "Éppen húsz éve"

      Szubjektív töredékek a Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány első húsz évéből - út a solymári...

  • A huszadik tanév